Linkajánló

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. Több információ
Elfogadom

Bunuel filmklub

December 5-én Buńuel: Utolsó leheletem c. könyve és két forgatókönyvének bemutatása mellett kezdetét veszi a BUńUEL FILMKLUB, melynek keretén belül december 5. és január 16. között minden kedden és csütörtökön levetítünk egy-egy Buńuel filmet. Összesen 13 filmet mutatunk be.

Utolsó leheletem

Magyarországon ritkán jelennek meg filmforgatókönyvek. Még ennél is ritkább (talán Bergman az egyetlen kivétel), hogy egy nagy alkotó életművének legjelentősebb filmjeit bemutató kötet látna napvilágot.

A L’Harmattan Kiadó ezt a hiányt kívánja pótolni most Buńuel-sorozatával, amelynek bevezető darabja az Utolsó leheletem, a rendező önéletrajzi írása, a következő három pedig Luis Buńuel tíz forgatókönyvét tartalmazza.

Az első kötetben Buńuel első két filmje, a húszas-harmincas évek szürrealista mozgalmának két jelentős kortörténeti dokumentuma, a Salvador Dalíval közösen írt Az andalúziai kutya, és a Párizsban forgatott Aranykor mellett a hatvanas évek első felének két kiemelkedő műve, a Spanyolországban készült Viridiana és a mexikói korszak legismertebb alkotása, Az öldöklő angyal szerepel.

A második és harmadik kötet, terveink szerint, három-három forgatókönyvet tartalmaz majd, az Egy szobalány naplóját, a Tristanát és A Tejutat, valamint a hetvenes évek végén forgatott trilógiát, A burzsoázia diszkrét báját, A szabadság fantomját és A vágy titokzatos tárgyát.

A sorozat, természetesen, nem törekedhet teljességre egy olyan hatalmas életmű esetében, mint amilyen Buńuelé, így szándékunk inkább a spanyol filmrendező művészetének egyfajta keresztmetszetét nyújtani. Forgatókönyvei irodalmi igényű, rendkívüli precizitással és dramaturgiai tudással megalkotott írások, amelyek ezért nem csak a filmkedvelők érdeklődésére tarthatnak számot, hanem a ma filmkészítői számára is tanulságosak lehetnek.

Luis Buńuel perzselő tekintete

Luis Buńuel Portés (Calanda, Teruel, 1900 – Mexikóváros, Mexikó, 1983) művészi karrierje a húszas években kezdődik a madridi Residencia de Estudiantesben, ahol megismerkedik Federico García Lorcával, Rafael Albertivel és mindenekelőtt Salvador Dalíval, akinek irracionális és kihívó szellemében rokon lélekre lel. Kettejük intellektuális törekvéseinek gyümölcse Az andalúziai kutya (Un chien andalou, 1928) című kísérleti rövidfilm – Buńuel bemutatkozó filmje –, mely botrányt kavar egész Franciaországban, majd lassanként az André Breton köré csoportosult szürrealisták filmművészeti kiáltványává válik.

Politikai és ideológiai felelősségvállalása Buńuelt újra Spanyolországba viszi, ahol elkészíti Föld kenyér nélkül (1932) című filmjét, melyet az akkori kormány konzervatív koalíciója be is tiltott.

A Spanyol Polgárháború alatt más értelmiségiekkel együtt az Antifasiszta Szövetség a Kultúra Védelméért alapítója. Együttműködik a Spanyolország, fegyverbe! (Espańa leal en armas, 1938) című dokumentumfilm produkciójában.

A Polgárháború után a New York-i Modern Museum of Art szerződteti, de nemsokára eltávolítják kommunista nézetei miatt.

1946-ban Denise Tual producer meghívja Mexikóba, ahol leforgatja a Nagy kaszinó című filmet, amely igencsak messze esik radikális elképzeléseitől.

A produkció és a rákényszerített forgatókönyvek miatti nehézségek ellenére Buńuel mexikói időszaka a legkreatívabb, és az ekkor készült filmjei a leghíresebbek. Az Elhagyottak című film (1950), amelyért Buńuel megkapta a kritikusok díját és a legjobb rendező díját a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon. A Benito Pérez Galdós regényéből született Nazarínért (1958) neki ítélik az Arany Pálma díjat ugyancsak Cannes-ban. Így lehetősége nyílt a Viridiana (1961) forgatására a francói Spanyolországban, amelyért szintén Arany Pálma díjban részesül. A filmért a Vatikán elmarasztalta őt és istenkáromlással gyanúsította: emiatt a francói cenzúra 14 éve alatt tilos volt vetíteni.

Ezt követő filmjei – három kivételével –, Franciaországban készülnek: Az öldöklő angyal (1962) című zseniális film és az Oszlopos Simeon (1965) mexikói alkotások, Pérez Galdós regényének megfilmesítése, a Tristana (1970) spanyolországi film. Buńuel most már sokkal kedvezőbb anyagi körülmények között dolgozhatott és olyan sikert aratott, amilyenre mindig is vágyott. Megkapta a Velencei Fesztivál Arany Oroszlán díját A Nap szépe című filmjéért (1976), valamint az Oscart a legjobb külföldi film kategóriában a Burzsoázia diszkrét bájáért (1972). 77 éves korában forgatta utolsó filmjét, Pierre Louis A nő és a báb című regényének feldolgozását, A vágy titokzatos tárgya címmel. 1982-ben adták ki Utolsó leheletem című memoárkönyvét. 1983 július 29-én halt meg Mexikóban.

A Carlos Fuentes mexikói írónak adott interjújában megvallja egyetlen elvhez való hűségét: „Irányelvem ma, hetvenöt évesen is ugyanaz, mint huszonötévesen volt. Ez Engels egy gondolata: "A művész a hiteles társadalmi viszonylatok hű ábrázolásával szétrombolja e viszonylatok konvencionális megjelenítését, megingatja a burzsoázia optimizmusát, és közönségét arra kényszeríti, hogy kételkedjen a fennálló rend örökkévalóságában.”

A vallás, a halál, az erotika és az álmok: e rögeszmék végigkísérik teljes, 32 filmet felölelő munkásságát, mely ezután nem talált követőkre sem Spanyolországban, sem határain kívül. Belső fantáziavilága és társadalmi felelősségvállalása csak egyetlen másik – szintén Aragóniából származó – művészével vetekedhet, a süket, száműzött Francisco de Goyáéval.

Buńuel gyakran mondja, hogy „a képzelet önmagában ártatlan, de a katolicizmus, tudatában az abban rejlő veszélyeknek, elnyomja azt”.

Filmművészete nem könnyű mozi: megdöbbentő és figyelemfelhívó. Buńuel munkássága kompakt és ugyanakkor egyedülálló, valóságleíró módszere radikális: ahogyan Az andalúziai kutyában a szem megvágása megfordítja ezt a valóságot, vagy ahogyan felborítja a valóság sorrendjét a Vágy titkozatos tárgyában, amikor a robbantás elsötétíti a filmvásznat az utolsó jelenetben.

Vetítések:

December 5. kedd: Az andalúziai kutya / Oszlopos Simeon
December 7. csütörtök: Buńuelről
December 12. kedd: : Föld kenyér nélkül / Üvöltő szelek
December 14. csütörtök: Az öldöklő angyal
December 19. kedd: Az andalúziai kutya / Belle de jour (A nap szépe)
December 21. csütörtök: Archibald de la Cruz bűnös élete
Január 2. kedd: Föld kenyér nélkül / Nagy kaszinó
Január 4. csütörtök: : A fiatal lány
Január 9. kedd: Oszlopos Simeon / Az elhagyottak
Január 11. csütörtök: Tristana
Január 16. kedd: Az andalúziai kutya / Viridiana


Következő oldal Következő oldal
© halmaz.hu